Bár eszünk ágában sincs belerángatni a blogba a napi politikát, azért a nemzetközi helyzet fokozódására való tekintettel megidézzük a Zene Népeket Összebékítő Szellemét és a békés egymás mellett élés elősegítése érdekében szlovák popzenei útmutatót rögtönzünk. Eljutott e már az elektromos gitár Zsolnára? Van e még egyáltalán okunk fölényesnek lenni északi szomszédunkkal szemben? Válaszok az ugrás után.
Tudni kell, hogy Csehszlovákia felbomlása után Szlovákiának gyakorlatilag mindent elölről kellett kezdenie, ugyanis addig az irigykedve figyelt testvérnemzet tartotta el őket. Ez a kissé kínos tény természetesen a popzenére is igaz: míg Prágában virágzott az underground színtér és olyan, ma már legendás avantgárd zenekarok működtek mint a Plastic People of the Universe, addig Pozsony maga volt a megtestesült szürkeség és unalom. Emiatt kizárólag Szlovákia poptörténelmét tárgyalni felesleges is.
Ahogy nem kell foglalkozni a szlovák popzenei újságírással sem, hiszen komoly szlovák nyelvű popzenei lap nem jelenik meg, de még csak wan2-szerű alterbravójuk sincs. Aki művelődni szeretne, a cseh RockandPopot vásárolja. Az interneten természetesen felbukkant pár zeneblog, de a többségükre csak lemezeket pakolnak mindennemű körítés nélkül. Az egyetlen zenetévé gyakorlatilag 24 órás kívánságműsor, ahol emelt díjas sms-sel lehet szavazni Pussycat Dolls klipekre és ahol az alternatívát a Cranberries Zombieja jelenti. Pozitívum viszont, hogy a közszolgálati kettes hetente másfél órát szentel a könnyűzenének: a Metro című műsorban szlovák (és persze cseh) feltörekvő zenekarokat mutatnak be.
Igen, az eddigiek tényleg csak gúnyos mosolygásra és lesajnálásra adtak okot, de mindezek ellensúlyozására pár éve a Szlovák rádió elindította a frappánsan Radio FM névre keresztelt 3-as csatornáját és sikerült egy meglepően jó adót létrehozniuk, ahol a zenei szerkesztők nem 200 számból válogatnak és ahol tényleg friss és kimondottan jó zenéket adnak. Talán egyszer az egyelőre hallgathatatlan Petőfi is eljut erre a szintre. Az FM kezd kinőni a sima rádióadó szerepéből, koncerteket és bulikat szervez és támogat, ami igencsak elkel errefelé, ugyanis az utóbbi 15 év legfontosabb könnyűzenei eseményei Pozsonyban a két darab Bryan Adams koncert volt. Bár idén is csak lestrapált egykori világsztárok adnak koncertet Snoop Doggtól a Chemical Brothersig, azért a folyamat mégis javulást mutat, hiszen eddig még csak ennyi sem volt. A gyors fejlődésre remek példa a legnagyobb szlovák fesztivál, a trencséni Pohoda esete, ahol 2004-ben még a borzalmas Leningad Cowboys volt a fő attrakció, tavaly viszont már Dizzee Rascal és a Pixies, idén pedig a Hives, a Pipettes és a Datarock szórakoztatta a kulturált szlovák fiatalságot.
És most következzék a lényeg, szlovák zenei ízelítő a teljesség igénye nélkül, kizárólag kalandoroknak:
- Lavagance – Miles
Naná, hogy itt is megjelentek a Mooghoz meg Amber Smithhez hasonló britmásolók. Ha zenéjük kissé idejétmúlt is és finoman fogalmazva sem túl eredeti, azért annyi hasznuk van, hogy végre megmutassák: egy popzenekar kurvára nem csak a zenéről szól.
2. Chiki Liki Tu-a
A legismertebb szlovák alternatív zenekar, a Szigeten is többször felléptek. Ez a dal példabeszéd arról, miért nem előnyös Monte Carlóba melegítőben menni.
3. A.M.O – Bratislava
Higidi-hiphop, yo! Őszinte siralmak a pozsonyi lakótelep mélyéről.
4. Para – Abstinent
Jelenleg ez a legnagyobb szlovák sláger.
5. Puding Pani Elvisovej
Az egyre népszerűbb félelektronikus trió dala a halról, aki nem tud úszni.
