
Nem tudom, ki kereste, de sajnos most csak ilyenem van:
A dalnak amúgy is van egy hűvös, távoli jellege, de mégsem rideg, csak furcsa, ezzel a klippel együtt meg még inkább. Főleg az, hogy nagyon jól passzolnak egymáshoz.
Akit érdekel a sztori, itt elolvashatja.
.jpg)
Látszik, hogy hónapok óta felületesen nézem a zeneblogokat, aminek baromi egyszerű okai vannak: mostanában más jobban érdekel, a legtöbb egész jónak mondható dal/album is csak ideiglenesen szórakoztat, az év lemeze nekem meg már amúgyis megvan. Csak én vagyok ezzel így? Biztos ezek miatt nem vettem észre, hogy létezik a Hecuba nevű duó, akiknek a Suffering c. dalból készült klipje, meg az első nagylemezük is kijött már májusban. Az utóbbit is meghallgattam, ha már a dal tetszett, de nem nagyon értem, mit akartak Alkotni. Kicsit furcsa, elektró, biztos önironikus, de leginkább érdektelen, tipikus remix alapanyag, nem baj, ha elcseszik, illetve nem nagyon van mit. Azért ez az egy szem dal tényleg nem rossz, ahogyan a bőrös '50-es évek klip sem.
A képen (és a klipben) szereplő autószerelőnek is lesz nemsokára új albuma, a Baby itt (is) meghallgatható.
Kiszivárgott az új Kings of Convenience, aminek nem csak a borítója és a címe jó a strandon is ruhában ülő Erlend Oyével, akiről ugye csak onnan lehet tudni, hogy nem gonosztevő, hanem jófiú, hogy fehérben van. Az első állításra itt egy bizonyíték: Boat Behind.
A White Antelope-ot már régebben említettem, azóta (júli. 11.) volt egy jótékonysági koncert, onnan van ez a Fleetwood Mac feldolgozás.

(Itt a setlist, le is lehet tölteni a teljes koncertet további feldolgozásokkal, pl. Neutral Milk Hotel, Bob Dylan.)
A kép innen van.