Mi?: mi
Hol?: Lamantin, Fúzió Rádió
Mikor?: szerda, 20:00-22:00
A "Mondd meg mit hallgatsz, megmondom ki vagy" kitétel a twee pop rajongóira nagyjából így alkalmazható: Ha Ön szereti a twee popot, akkor Ön jó eséllyel megrögzött idealista, javíthatatlan álmodozó és fel volt mentve testnevelésből.
Két újdonság.
A múlt heti Boris után, vasárnap este megint sor került egy vállalható koncertre Budapesten – fellépett a Cocorosie. Ha az ember egy kicsit nem figyel oda, még azt hiheti, hogy rendes, européer városban él. A Borisszal ellentétben viszont a Cocorosie iránt még érdeklődés is volt: a hét közepén felröppent a hír, hogy minden jegy elkelt, tele lesz a Trafó. A két felvezető alatt mindenesetre ezt még nem lehetett érzékelni; azt azonban igen, hogy mindenki felvette a legjobb ruháját – kivonult a progresszív fiatalság és a haladó értelmiség színe java, plusz volt még egy csomó külföldi. Ahogy a felvonulást figyelgettem, eszembe jutott a Veszedelmes viszonyok egyik mondata, mikor egy hangversenyen megjegyzik az egyik fickóról, hogy ő bizony azon kevesek közé tartozik, aki még a zene miatt jár az Operába. Kiváncsi lettem volna, hogy itt hányan jelentek meg csak és kizárólag az együttes kedvéért.
Már most nyilvánvaló, hogy a made in Brooklyn címke egy önálló stílussá fogja kinőni magát, amivel tulajdonképpen bármit meg lehet majd kajáltatni az olyan hülyékkel, mint pl. én. (Egy válogatásalbumot már sikerült is.) Mondjuk nem csodálom, ha valaki tiltakozik a buta kategorizálás ellen, mert hát sejthető a hype hullámot meglovagló önjelölt és persze csapnivalóan szar indie sztárok felbukkanása. Szóval ettől azért én is tartok, de ha valakit a helyi „nagy öregek” is támogatnak, akkor kevésbé állok bizalmatlanul a dologhoz.